星期二, 9月 03, 2013

出家眾僧殘戒: 分裂僧團

巴利律比丘戒僧殘第十, 比丘尼戒僧殘第十四, 四分律比丘尼戒僧殘第十, 十誦律的比丘戒僧殘第十
‘‘Yo pana bhikkhu samaggassa saṅghassa bhedāya parakkameyya, bhedanasaṃvattanikaṃ vā adhikaraṇaṃ samādāya paggayha tiṭṭheyya, so bhikkhu bhikkhūhi evamassa vacanīyo – ‘māyasmā samaggassa saṅghassa bhedāya parakkami, bhedanasaṃvattanikaṃ vā adhikaraṇaṃ samādāya paggayha aṭṭhāsi. Sametāyasmā saṅghena. Samaggo hi saṅgho sammodamāno avivadamāno ekuddeso phāsu viharatī’ti. Evañca so bhikkhu bhikkhūhi vuccamāno tatheva paggaṇheyya, so bhikkhu bhikkhūhi yāvatatiyaṃ samanubhāsitabbo tassa paṭinissaggāya. Yāvatatiyañce samanubhāsiyamāno taṃ paṭinissajjeyya, iccetaṃ kusalaṃ; no ce paṭinissajjeyya, saṅghādiseso’’ti.

若比丘致力於破壞和諧的僧團, 或採取導致破壞的事件, 並持續推動, 該比丘應該被比丘眾這樣勸告: "尊者不要致力於破壞和合僧團, 也不要採取導致破壞的事件, 並持續推動, 請尊者與僧團和合, 因和合的僧團歡喜無諍地一起通戒, 生活會安樂。" 該比丘被比丘眾如此勸告時, 仍堅持, 比丘眾應三次勸告該比丘放棄它, 若到了第三次, 他放棄就好, 若他不放棄, 僧殘。

四分律比丘尼戒文
若比丘尼, 欲壞和合僧, 方便受破僧法, 堅持不捨, 是比丘尼應諫彼比丘尼言, 大姊, 汝莫壞和合僧, 莫方便壞和合僧, 莫受破僧法, 堅持不捨, 大姊, 應與僧和合, 與僧和合, 歡喜不諍, 同一師學, 如水乳合, 於佛法中, 有增益安樂住, 是比丘尼諫彼比丘尼時, 堅持不捨, 是比丘尼應三諫, 捨此事故, 乃至三諫, 捨者善, 不捨者, 是比丘尼犯三法應捨, 僧殘。


Yo pana bhikkhu任何比丘
 samaggassa saṅghassa 和諧僧團的
bhedāya 破壞
parakkameyya 希望致力
 bhedanasaṃvattanikaṃ: bhedana破壞 + saṃvattanikaṃ 導致
 vā adhikaraṇaṃ 或事件
samādāya: ger of samadiyati, 採取
paggayha : pa + (g)ganhati努力
tiṭṭheyya: 希望建立
 so bhikkhu bhikkhūhi evamassa vacanīyo: 這比丘如是對比丘說
 – ‘māyasmā : ma不要 + ayasmā尊者
parakkami: 致力
aṭṭhāsi: 建立
 Sametāyasmā saṅghena:  Sameti (3rd imp, 和合) + ayasmā 尊者+  saṅghena 以僧團
Samaggo 和諧
hi : 不變格詞, 因為
sammodamāno: pres p of sammodati, 歡喜
 avivadamāno :  a + vivadamāno , pres of avivadati, 無諍
ekuddeso: eka + uddeso, 一誦
 phāsu viharatī: 生活安樂
 Evañca : 如此
so bhikkhu bhikkhūhi : 這比丘比丘尼
vuccamāno: 勸告
 tatheva : tatha如此 + eva仍
yāvatatiyaṃ:  yāva 直到 + tatiyaṃ 第三
samanubhāsitabbo : 應勸告
tassa paṭinissaggāya: 放棄它
 iccetaṃ: iti + etam, 如此那
 kusalaṃ: 善
 no ce : 不 如果
paṭinissajjeyya: 希望放棄
saṅghādiseso’: 僧殘

Bhedanasamvattanikam va adhikarananti attharasabhedakaravatthuni.
(
採取導致破壞的案件︰製造糾紛是指十八破僧事。)「十八破僧事」(1)說法為非法。(2)說非法為法。(3)說律為非律。(4)說非律為律。(5)說如來已說為未說。(6)說如來未說為已說。(7)說如來已行為未行。(8)說如來未行為已行。(9)說如來已制為未制。(10)說如來未制為已制。(11)說犯為不犯。(12)說不犯為犯。(13)說輕罪為重罪。(14)說重罪為輕罪。(15)說可懺悔罪為不可懺悔罪。(16)說不可懺悔罪為可懺悔罪。(17)說未遂罪為非未遂罪。(18)說非未遂罪為未遂罪(Vin I, p.354)。

背境故事
佛在王舍城竹林精舍時, 提婆達多以世尊不肯規定僧團嚴守五項頭陀行為藉口, 毁謗世尊貪著享受。

十誦律的提婆達多的故事

犯相
1. 和合僧團
2. 結黨、企圖使僧團分裂或產生糾紛
3. 受勸三次仍不肯悔改

開緣
1. 沒有被勸告, 無犯
2. 受勸三次內悔改, 無犯
3. 精神失常、情緒不穩定、受病痛所苦

四分律比丘尼戒
開緣
1.  若初諫便捨, 無犯
2. 若以非法別眾, 非法和合眾, 法別眾, 法相似別眾, 法相似和合眾, 作呵諫者, 無犯
3. 若以非法非律非佛所教, 作呵諫者, 無犯
4. 若一切未作呵諫前, 無犯
5. 若破惡友, 惡知識, 無犯
6. 若破方便破僧者, 遮令不破, 無犯
7. 若破方便助破僧者, 無犯
8. 若破二三人作羯磨, 無犯
9. 若破欲作非法非律羯磨, 無犯
10. 若破為僧、塔、和上尼、同和上尼、阿闍尼, 同阿闍梨尼, 知識等, 作滅損, 作無住處者, 無犯 

沒有留言:

發佈留言